Egy könyv, amiben mágia/varázslás van

Sziasztok, itt vagyok a Méreghercegnő értékelésemmel és wow, 13 feliratkozó. Lehet, hogy a milliós nézettséggel rendelkező blogoknak semmi, de nekem sokat jelent, hogy van érdeklődés azután, amit én ilyen örömmel csinálok. 14 éves pályafutásom legszörnyűbb hetén is megmosolyogtatott ez a tény.

Kresley Cole: Méreghercegnő (Arkánum krónikák 1.)

A tizenhat éves Evangeline „Evie” Greene irigylésre méltó életet él – mígnem rémisztő hallucinációi támadnak. Amikor egy apokaliptikus esemény megtizedeli louisianai szülővárosának lakosságát, megölve mindenkit, akit szeret, Evie rájön, hogy a hallucinációk voltaképpen a jövőre vonatkozó látomások voltak – amelyek továbbra sem szűntek meg. Az életéért küzdő és válaszok után kutató lány kénytelen segítséget kérni a lápvidék rossz oldalán élő osztálytársától, Jack Deveaux-tól. De egyedül egyikre sem képes.
A meglehetősen hosszú bűnlajstrommal rendelkező Jack, a maga komisz vigyorával és kirívó viselkedésével, nem olyan fiú, akivel Evie barátkozni szokott. Bár egyszer már gúnyt űzött Evie-ból és mindabból, amit képvisel, Jack most mégis vállalja, hogy megvédi a lányt. Evie tudja, hogy nem bízhat feltétel nélkül a fiúban, de vajon képes lesz neki ellenállni, ha egyszer letörli a képéről azt a komisz vigyort?  Kiben bízhat Evie?

Hűha! Wow! és társai. Nehéz lesz összeszedett értékelést írni valamiről, ami ennyire nagyon tetszett, de, mint mindig, én megpróbálom. Mikor megvettem már kedvencgyanús volt. A fülszöveg, a borító és az értékelések nagyon jókat ígértek és szerintem nem lepődtök meg, ha azt mondom, mindezt túl is szárnyalta.

Szeretem a posztapokaliptikus könyveket és az urban fantasykat is, ezért nálam ez az egész telitalálat. Mind tudjuk, hogy ebben a két műfajban már nagyon nehéz újat alkotni, szinte lehetetlen, mert az alap vámpír-angyal-vérfarkas háromszög már nagyon régen lerágott csont. Nagyon nehéz manapság ennyi regény közt valami olyan világot felépíteni, fajt létrehozni, hogy ne mondják rá, hogy sablonos. Kresley Cole-nak sikerült és ez egy hatalmas piros pont neki.

A történet főszereplője, mint a fülszövegből kiderül, Evie Greene, aki furcsa képességeket kezd el észrevenni magán, na meg a tény, hogy jön az apokalipszis is elég nyomasztó lehet. Tehát a lánynak látomásai vannak és miután már minden reménye elveszett megpróbálja a világ megsemmisülése után megtalálni a nagymamáját, aki magyarázatot adhat erre az egész jelenségre. Jack, aki irtózatosan ,varázslatosan, tökéletesen tökéletes pasi pedig elkíséri. Szerintem, amint először találkoztunk Jackkel mind elkezdtünk shippelni. Hát persze... A női társadalom 90% a lábai elé borulna vagy csak egyszerűen összefognánk mindannyian és elrabolnánk, majd felragasztanánk a falunkra szikszalaggal és megparancsolnánk, hogy nézzen szexin. Kicsit talán elkalandoztam.. Na a lényeg, hogy ők ketten elindulnak dacolva a zsákosokkal, akik meglepő módon nem Bilbóék, hanem undorító zombik, a kannibálokkal, a katonasággal és a rabszolgakereskedőkkel.

Mielőtt elkezdenék nagyban értékelni szeretném leszögezni, hogy imádtam, ha eddig nem lett volna egyértelmű. Persze, megvannak a saját hibái, de nem érdekelnek. Nem tudom, hogy a Luxenen kívül van-e olyan könyv, amit ennyire szerettem, mint ezt... De elég is legyen a rizsából.

Nekem az egész regény egy hosszú bevezető kötetnek tűnt, mivel pont akkor lett vége, mikor elkezdődött volna az eksön, ami nem feltétlenül baj, mert így is nagyon jó volt, de lefogadom, hogy a következő rész még jobb lesz. Ez csak ízelítő volt, belekóstoltunk az indokokba, a tarot világába, Jacksonba és a többi arkánummal is találkoztunk félig-meddig. Kalandos volt és izgalmas, de csak egy bevezetés. Ismerkedtünk a világgal, az előzményekkel, az első és az utolsó fejezeteket elnézve inkább egy visszaemlékezésnek mondanám arra, hogyan történt minden és kapunk egy függővéget a végére, amit én utálok és imádok is. A függővég a tökéletes eszköz arra, hogy fenntartsa az érdeklődést, de brutális kínzóeszköz is egyben. Folytatást.....Mooooooossttt!

Az apokalipszis előtti részekben kicsit Tökéletes kémia érzésem is volt, ami nálam pozitívum, mivel nagyon szeretem azt a trilógiát, de ha belegondolunk tényleg...

Szőke, gazdag csaj, akinek megvannak a saját problémái ✓

A szöszi menő pasija, aki mindenképp le akarja fektetni a főszereplőt ✓

Szexi, de hátrányos társadalmi helyzetű bad boy motoron, aki ráadásul még okos is ✓

A rosszfiú más anyanyelve és a beépített idegen szavak (Jack cajun, Alex pedig mexikói volt, ergo Jack franciául, Alex pedig spanyolul bezsélt olykor-olykor.) ✓

A főszereplővel Evie-vel kapcsolatban kétes érzelmeim vannak. Nem minden döntéssel értettem egyet és a könyv első khmm... háromnegyedében voltak nehezen viselhető pillanatai és néha tényleg egy elkényeztetett liba volt. Kár finoman fogalmazni, mert ez van. De hál' a jó égnek a végére kikupálódott. A karakterfejlődés is érezhető volt, mert mint mondtam Evie a szöszi libából alakult át badass méreghercegnővé. Én a vége felé a a "Rossz pakli, ribanc!" felkiáltásnál zártam a szívembe ezt a lánykát. Talán azért zavart egy csomószor a viselkedése, mert én ennél sokkal forrófejűbb vagyok, szóval az első adandó alkalommal pofán vágtam volna Selenát, meg talán néha Jacksont is, ő pedig csak várt-várt, sajnáltatta magát. Vajon lefeküdt vele? Szeret engem? De akkor miért feküdt le vele?Ez egy kicsit idegőrlő volt...

Jackson. Mint fentebb említettem, megér egy misét, bár a csajozós technikáin kicsit csiszolni kéne, volt egy tucat alkalom, ahol ne hisztizz már, kapd el a csajt fejjel néztem, mert rengeteget kötekedett/problémázott. Csórikám félreértett mindent és sokszor helytelenül vonta le a következtetést. Az az ügy is Selenával... Féltékennyé tevés? Ugyan, kérlek...

Selena pedig...

És a vége, te jó ég.. Én azt hiszem megyek és betöröm a fejemmel a falat... Ilyet senki nem tehet velem... Hol a folytatás???!!!

Összességében egy akciódús, romantikus, rejtélyes történet kezdete, ami végre új színt visz a fantasy világba. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a műfajt és a jövőben játszódó sztorikat is, illetve érdeklődik a tarot világa iránt.

Kedvcsináló idézetek:

"– Evangeline, addig csókollak, amíg görcsbe rándulnak a lábujjaid, és amíg egymásból lélegzünk.
Ez volt az ígéret…"

"– Nem szeretnél inkább Gastonnal dolgozni?
– Kérdeztem valamit. Miért akarsz lecserélni?
– Hát jó. Azért, mert amikor hétfőn elhajtottál mellettünk, úgy bámultál meg, mint egy regisztrált szexuális bűnöző.
– Egy szöszi felhúzza a szoknyáját, és odahajol hozzám. Még szép, hogy megbámulom."

"Csak forgattam a szememet, majd némi tétovázás után átkaroltam. Pont akkor, amikor felállt, hogy berúgja a motort. És az összefonódó kezeim végigsimították… ott.
Mély levegőt vett, megfeszültek az izmai. Pironkodva kaptam hátra a kezem.
– Ha még egyszer így érsz hozzám, Evangeline – mondta nyersen, ahogy visszahuppant az ülésre – , egy szempillantás alatt leszedlek a motorról, és az első vízszintes helyre doblak. És nem fogok finomkodni."

"– A Császárnő játékban van – mondta. – Az Arkánumok érzik. Mintha zavar támadt volna az Erőben.
– Csillagok háborúja, Matthew? Ez most komoly?"

5/5* (kedvenc)