Egy több mint 500 oldalas könyv

Sziasztok, ma a Trónok harca értékelést hoztam el nektek, amihez szerintem hitelesen választottam a címet, mert lényegesen túlszárnyalja a megadott értéket a bruttó 920 oldalával, ezért is olvastam több, mint egy hónapig. De befejeztem, és nem mostanában akarom elkezdeni a folytatást, mert ez így tömény volt, úgyhogy megsokszorozódnak az oldalon a Könyv értékelések, ha minden úgy alakul, ahogy tervezem.

A Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel. Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

Ezt a kényelmetlen széket akarja mindenki

Te jóságos atya ég! Hol is kezdjek hozzá? A Trónok harca és úgy az egész Tűz és Jég dala regényfolyam olyan, mint egy fucking szappanopera. Nem tudom felvázolni anyának egyhuzamban a történetet, mert órákig beszélhetnék és ezt imádom. Én nem is nevezném történetnek, annyira hiteles, hogyha azt mondjuk rá, hogy történet, akkor azzal lealacsonyítjuk mert egy történetnek, úgy általában, van vége vagy számítasz rá, mi lesz a vége, de itt.. Ha a hatalomért küzdő emberek meghalnak majd küzdenek tovább a gyerekeik, nem beszélve a másokról, szóval sosem lesz vége. Először a sorozat első évadát láttam, azután olvastam el a regényt, mert bevallom hősiesen, mikor a könyvet először a kezembe vettem korábban le is tettem hamar, mert egyszerűen nem bírtam összerakni a dolgokat, így meg, hogy tudtam kb. miről van szó valahogy könnyebben ment.

Olyan érzéseim vannak vele kapcsolatban, mintha ez az egész egy 900 oldalas bevezető lett volna az eksönbe. Mert hát valljuk be, az volt. A hatalmi harcok előkészítéséről szólt az egész egy végtelen hosszú bevezetés, de attól még nem unalmas. Vannak természetesen hibái is, amiket majd mindjárt vázolok, csak még nem jöttem rá, mivel is kezdjem, a történetről nem igazán tudok mit mondani, mivel annyira egymásra épül a cselekmény, hogyha többet árulok el, mint amit a fülszöveg ír akkor az már spoileres lenne, ezért ezt az értékelést inkább a jellemekre és a szereplőkre sarkítanám ki.

Tyrion

Az írásmód igen különleges, egy fura szemszögváltásos E/3, de könnyen megszokható és nekem nagyon elnyerte a tetszésemet.

Bevallom, hogy a szereplők közül a Lannisterek a kedvenceim. Bizony, pont az a család, akit mindenki utál. Haha. Az ok pedig az, hogy a Lannister család tagjainak jeleneteinél sosem unatkoztam. Az egyik kedvencem Tyrion, akiről én balga a sok értékelést és Tyrion nyáladzást látva azt gondoltam, hogy Tyrion biztos az ügyeletes GoT álompasi, de nem, és így sem csalódtam. Tyrion egy törpe, de még milyen. Olyan dumái vannak, hogy napokig elhallgatnám. Az ő fejezetei voltak számomra a legszórakoztatóbbak, szuper poénjai vannak és úgy mindent egybevéve nagyon szeretem a jellemét, egyszerűen egy szórakoztató karakter, aki sokszínű és nem lehet megunni.

Ez a gúnyos arckifejezés annyira Cersei

Az utóbbi Lannistert szerintem egyébként is mindenki szereti, de most jöjjön valaki megosztóbb is. Cersei. Elképesztően bitch a királynő, de én nagyon bírom. Egy önző, kétszínű, taktikázó, kavarógép dög, de -ismétlem magam- nagyon bírom. Jó, az ő múltját is megismerve talán kis szánalmat is ébreszt és hát vannak eléggé perverz dolgai is, de szerintem az egyik fő mozgatórugója a Trónok harcának, mert vele sosem lehet elunni semmit, mert mindig azon gondolkodsz, ezúttal mi lesz a következő húzása. Jamie Lannister pedig már kicsit a semleges felé hajlik számomra és akarva-akaratlanul is mindig a Shrekben szereplő 'Szőke' jut róla eszembe, nem tudom miért.

A következő kedvenc karakterem is eléggé megosztó, legalábbis úgy vettem észre. Viharban Született Daenerys a Targaryen házból. A könyv nagy részében sajnos eléggé kevésszer fordulnak elő az ő fejezetei, de azokat nagyon szerettem, a dothraki nép is igen érdekes volt, szerettem őket, a hagyományaikat és a szokásaikat "tanulmányozni". Én kíváncsi vagyok, hogy végül mi lesz Dany-vel, mert jelen állás szerint én őt ültetném a vastrónra. SPOILER Vagy Robbot, de hát ugye tudjuk, hogy ő....SPOILER VÉGE

A legjobb Joffrey jellemzés a világon.

És a legnagyobb közutálatnak örvendő karaktert is a kedvenceim között tudom, talán valami baj van velem, de imádom Joffrey-t. Egy elkényeztetett, idegesítő, egoista kölyök, de pont ezért szeretjük, nem? Hát én majd meghaltam minden fejezeténél. Ő az a karakter, akit imádok és szurkolok, hogy halljon már meg, de még sem lenne jó, ha kinyírnák, mert annyira utálom, hogy imádom. *Kíra logic* És nem hiszem el, hogy Bran népszerűbb karakter (a moly szerint) mint Joffrey. Most veszem észre, hogy a Trónok harcát nézve én eléggé fordítva működök, ugyanis a köznépszerűségnek örvendő karakterek pl. Arya vagy Bran engem kikészítenek.

Bran engem szimplán idegesít és hát Arya is, nem tudom miért, de nem bírom a jellemüket. Úgy mindent összevetve a fentebb említett szereplők részeinél csak úgy faltam a sorokat, de a végére én már csöppet meguntam a Starkokat. Havas Jon felett még nem igazán tértem napirendre, csak az érdekel nagyon, hogy ki az anyja. 

Eddard (Ned) Stark

És ezt megírva rá is jöttem az egész kulcsára. A jellemek. Itt többnyire senki sem fekete vagy fehér, itt árnyalt karakterek vannak, akik önzőek és hát.. emberek. Mindenki a saját útját járja, mindenki hús-vér, mindenki hibázik, taktikázik és ez a legjobb az egészben, hogy gőzöd sincs mi lesz a végén és a hatalmi viszályon kívül számolni kéne a másokkal is, akikről semmi sem derült ki. Komolyan ott tartok, hogy lemészárolják egymást és a maradékot meg lerohanják a mások. Együtt, mindent összevetve 4,5 csilagra értékelem, kicsit szőrösszívű voltam, de hiszem, hogy lesz ez még jobb is.

Ó, és a slussz poén: Én majdnem egész végig azt hittem, hogy itt Ned a főszereplő.. Kac-kac-kac

A fényképek Pinterestről származnak és megint nem bírtam magammal, ezért van belőlük olyan sok.