Sziasztok! Hú, most szükségem volt egy
csokira és egy teára, hogy átálljak Shakespeare-ről Sci-fire. Tudjátok,
említettem már a Shakespeare projektet, ami április 6.-án az én blogomon
startol a Rómeó és Júliával. Eddig kereken 10 oldalt írtam wordben a
feldolgozásokról és a drámáról, szóval készítsetek be április 6.-ra egy nagy adag
nasit. Ma egy olyan sorozatról fogok írni, aminek konkrétan a lábai elé borulok.
Ez a sorozat nem más, mint a The 100.
A sorozatot a CW gyártja, eddig két évadot élt meg és
egyike annak a néhány CW alkotásnak, amit képesek az amerikai kritikusok is
komolyan venni. Posztapokaliptikus sci-fi szerethető karakterekkel és csomó-csomó
izgalommal. Most inkább egy ajánlót írok, mint kritikát, mert nem szeretnék
elspoilerezni semmit egyik évadról sem. Egyébként is, ha pontoznám, szerintem
ti is tudjátok hány pontot adnék rá. Megsúgom, ötöt…
 |
| Ez a rész nagyon-nagyon hatásos volt |
A történet 97 évvel a világ vége
után kezdődik. Majd száz évvel korábban az emberek kicuccoltak az űrbe és azóta
sem tértek vissza, ugyanis a Föld veszélyes rájuk nézve a sugárzás miatt. A
megmaradt néhány száz homo sapiens egy Bárka nevű űrhajón (?) él, ahol különös
törvények uralkodnak. Azokat a kiskorúakat, akik bűnt követtek el bebörtönözik,
a felnőtteket pedig kivégzik. A bűnök közé tartozik pl. az is, hogyha valaki
egy gyereknél többet hoz a világra, mivel keményen megy a populációcsökkentés.
Azért, mert a Földnek mostanra már élhetőnek kell lennie és egyéb spoileres
okokból is úgy döntenek a vezetők, hogy letesztelik, veszélyes-e még
számukra a bolygó. Kik lennének vajon a megfelelő kísérleti nyulak, akik
megnézik, lehet-e élni már ott? A kiskorú bűnözők. Százukat leküldik a
Földre és elkezdődnek az izgalmak. Van, mikor egymást pusztítják, van, mikor a
rejtélyes földiek tizedelik őket és előfordulnak egyéb esetek is. Miután a száz
lement a Földre két szálon fut a cselekmény, az egyik a Bárka történései, mert
ott is felütik a fejüket a problémák, a másik pedig az anyabolygón tengődő
fiatalok, akik először mintha kettészakadnának, és míg az egyik fél próbál eljutni Mount
Weather-be az ott maradt ellátmányért, addig a csoport másik (nagyobbik) fele
féktelen bulizásba kezd, mert „Amit csak akarunk”. Elgondolkodtam, hogy én
vajon mit csináltam volna, és rájöttem, hogy én is a bulizók táborát
erősíteném, ha ilyen helyzetbe kerülnék, mert éljen a szabadság és a lázadó kamaszkor.
