Sziasztok! Jelentem, megvan az ideiglenes sorrend és bent vagyok a spanyol kéttanon. Ennek örömére most egy könyvértékeléssel jöttem, még pedig az Ahol a szivárvány véget érrel.
Cecelia Ahern: Ahol a szivárvány véget ér
Rosie és Alex jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, és egy életre szóló véd- és dacszövetséget kötnek az iskola és a felnőttek zord világa ellen. Az izgalmas órai levelezések alatt még nem sejtik, hogy életük következő jó néhány évét is így fogják eltölteni: egymással levelezve… A sors fura szerzet: újra és újra elválasztja egymástól Rosie-t és Alexet, hogy próbára tegye barátságukat, kitartásukat és őszinteségüket. A gyerekek komoly felnőtté cseperednek: mindketten dolgoznak, házasodnak, gyereket nevelnek, válnak, de az a varázslatos kötelék, ami összekötötte őket, életük minden öröme és bánata közepette megmarad.
Több van-e köztük puszta barátságnál? Ha kapnának egy utolsó lehetőséget, kockára tennének-e mindent az igaz szerelemért?
 |
| A filmbeli Alex és Rosie. Szerintem eltalálták a karakterüket. |
Mit is írhatnék erről a könyvről. A filmelőzetes nagyon
megfogott, bár utólag látom, hogy rengeteg a változtatás. Ez egy levélregény és
az elején különösen fojtogatott a sírás. Ez az értékelés spoilereket is fog
tartalmazni, de ezt egy ilyen nagy időtartamot felölelő könyvnél szerintem
lehetetlen elkerülni.
