Sziasztok! Ma hajnalban hazaértem és most szántam rá magam, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Nagyon jól éreztem magam/éreztük magunkat és nekem olyan rossz kedvem volt a hazajövetel miatt, hogy el sem lehet mondani. Maradtam volna Hollandiában örökké! A mai poszt egy kis úti beszámoló lesz néhány személyes sztorival és élménnyel megtűzdelve, na meg a képek sem maradhatnak el, bár az utazás során szorgalmasan rakosgattam őket a facebook oldalamra.
A Neszebár Travel utazási iroda buszos utazásával utaztunk. Augusztus 15.-én pontban éjfélkor indultunk el. Nagyon hosszú út várt ránk. Négy óránként megálltunk egy benzinkútnál enni valamit és hát a női wc-ért negyven ember verekedett, a sűrűbb órákban pedig a mi csoportunkon kívül is még legalább negyven hölgy akart bejutni. Már hajnalodott, mikor Németországba érkeztünk, ott megnéztünk egy várost is, Regensburgot. Nagyon szép, hangulatos városka, a hangulat megalapozásához tökéletesen megfelelt. Itt történt az első komplikáció, amin az út többi részében már csak nevettünk. Egy idős bácsi eltűnt Regensburgban, valahogy elkavarodott a csoportból. Az idegenvezetőnk két órán át kereste és már bevonták a német rendőrséget is. Nekünk csak el kellett indulnunk, hiszen oda kellett érnünk a szállásunkra, Kölnbe. Hat órával később jött a telefonhívás, hogy a bácsi felült egy vonatra Hegyeshalom felé és már onnan telefonált a gyerekeinek. Szóval, amíg az idegenvezető javában kereste a bácsit, ő már úton volt Hegyeshalomra. Őrület. Este tízkor érkeztünk meg a kölni szállásra a közjáték miatt és hulla fáradtan borultunk az ágyunkra. A lábunk brutálisan be volt dagadva a majd egy napos utazás miatt, szóval elkélt a pihenés.
