Sziasztok! Ha emlékeztek még, akkor a Búcsú bejegyzésben megemlítettem, hogy lehetséges, hogy egyszer újrakezdem a blogolást, és ma elérkezett ez a nap. A szemfülesek észre is vehették, hogy az utóbbi napokban teljesen megváltozott a blog designja, amiből már egy kicsit lehetett sejteni, hogy jön valami.
1,5 éve a blog bezárásának személyes okai is voltak, de az is benne volt, hogy én idő közben kimentem egy évre Mexikóba cserediákként. Amíg én kint éltem teljesen leszoktam az olvasásról és nem is igazán volt meg rá a lehetőségem és igazság szerint, miután én leálltam a blogolással csak erre az utazásra koncentráltam. Ezt nem nagyon szeretném (legalábbis most nem) hosszan ecsetelni, ha bárkinek bármilyen kérdése van a külföldön töltött idővel kapcsolatban, akkor az elérhetőségek modulban találja az e-mail címem illetve az instagram fiókom is fel van tüntetve, szívesen válaszolok az üzenetekre de egyelőre még nem tudnám összeszedni a gondolataimat egy komolyabb, rendezett bejegyzéshez. Életem legjobb élménye volt és nagyban hozzájárult hogy az a személy legyek, aki most vagyok. Hazaérkezve Mexikóból kezdtem el újra olvasni és ismét feléledt az olvasás iránti szenvedélyem, majd rájöttem, hogy nagyon-nagyon hiányzott a blogolás is, ezért úgy döntöttem, hogy ismét belevágok. Összességében az a 1,5 év kihagyás nekem kellett, hogy most, érettebb fejjel újraélesszem ezt az egészet és talán huzamosabb ideig életben is tartsam.
A terveim a jövőre nézve pedig a minél több blogolás, szeretnék rendszeresen posztolni és olvasni is, a sulitól nem tudom, mennyire lesz rá időm, de jelenleg úgy gondolom, hogy heti kettő (szerda, szombat) bejegyzésre lehet majd számítani, a heti egy mindenképp meglesz, de szerintem majd minden jön magától. A blog témája változatlanul a könyvek, filmek és néha egy kis személyes OFF marad. Szeretném megköszönni a régi olvasóimnak, akik most visszatérnek és üdvözölni az újakat, akik csak ezután fognak követni, hamarosan érkezem az első újrakezdős teljes értékű bejegyzéssel.
Drága olvasók! Elszaladt az október is és ma reggel döbbentem rá, hogy már november van, illene megcsinálni az októberi összegzést is, szóval itt vagyok.
Az október egy pörgős hónap volt, élni sem volt időm, de ez nem jelenti azt, hogy olyan sok dolog történt. Egyszerűen csak belekerültem egy suli-tanulás-alvás körforgásba, amiből nem igazán sikerült kimászni, bár ezen a szünet kissé változtatott, de erről kicsit később. Összességében a végére már a hócipőm is tele volt az októberrel, örülök, hogy végre novemberbe értünk. Ráadásul, ha azt nézzük, már nemsokára karácsony. Hmm... lehet, hogy kicsit már előre ugrottam. Nézzük mik történtek októberben:
Októberben olvasott könyvek:
Az októberi olvasmánylistám kicsit bővebb, mint a szeptemberi, az gyalázatos volt. Ezúttal három könyvet sikerült elolvasnom. Tudom, ez sem túl sok, de határozottan haladok.
*Sarah Blakley-Cartwright: A lány és a farkas (értékelés ITT)
*Carina Bartsch-Türkizzöld tél (értékelés hamarosan)
Októberben látott filmek:
Most döbbentem rá, hogy nincs ilyen.
Októberben nézett sorozatok:
Faking it (Simlis spinék) (jelenleg is folyamatban van)
Októberi beszerzések:
Csakúgy, mint szeptemberben, most is két könyvvel gazdagodtam. Már alig várom a karácsonyi akciókat.
Ami októberben történt velem:
* Cserediákprogram ?
Újra egy kérdőjel. Ez megint feljött a havi összegzésben, hiszen fontos szerepe van a mindennapjaimban. A legutóbbi említés óta nem sok minden változott, már látom az alagút végét, azt hiszem, a héten fogom az összes beszkennelt papírt és nyilatkozatot elküldeni, utána majd meglátjuk. A novemberi összegzésben már többet megtudhattok, talán már azt is, hogy sikerült-e.
*Starbucks x
Mikor Pesten voltam, határozottan ki akartam próbálni, mi olyan nagy szám benne. Hát megmondhatom, semmi. Vártam a nagy Starbucks varászt, de nem jött, a pohár menő, de ami benne van abszolút felejtős, arról ne is beszéljünk, hogy mennyire drága.
* Energia x
Lenullázódva, feltöltés igényel. Kicsit a türelmeteket is kérem, mert már előre látom, hogy milyen borzasztóan sűrű hónap lesz a november, bár azt is látom, hogy a novemberi összegző mennyivel érdekesebb lesz.
Októberben hallgatott zenék:
Most ebből jó sok van, remélem nem bánjátok, az utóbbi időben kissé visszajött a disney imádatom is, erről árulkodik a harmadik zene/videó.
U.I.: Az ígéretemet a szeptemberi tanulásos, nyelvtanulásos posztról nem felejtettem el, folyamatosan dolgozok rajta, csak idő közben olyan problémákba ütköztem mint pl. rájöttem arra, hogy én lényegében nem szoktam tanulni. :)
Sziasztok! Ez egy kicsit rendhagyó bejegyzés lesz,m ugyanis kaptam egy díjat, aminek nagyon örülök. Babó Buca válaszait ITT olvashatjátok.
A díjról
A kezdeményezés Németországból indult, amelyet bloggerek adják egymásnak. Leginkább azt szeretnék vele elérni, hogy az olvasók jobban megismerjék a bloggert, illetve megtudják azt is, hogy ő kiket olvas, és kiket ajánl olvasásra. Éppen ezért van egy marketing háttere is, hiszen a blogger tovább is adja a díjat, nemcsak megkapja.
A liebster szó jelentése egyébként kellemes, értékes, legkedvesebb, amely utal arra, hogy az odaítélő szívesen jár vissza az adott blogra, és éppen ezért is ajánlja. Fontos megemlíteni azt is, hogy a lánclevelekhez hasonló módon terjed, és a jelölés során nincsen semmilyen tartalmi megkötés. Nemcsak könyves, filmes blogok kaphatják meg, hanem ugyanúgy oda lehet ítélni egy kismama blognak, vagy akár egy gasztroblognak. A jelölésekkel is elárulja egy blogger magáról, hogy melyek azok a területek, amelyekről szívesen olvas. A Liebster Blog Award-ot egyébként nem kötelező továbbadni, de felesleges megszakítani a láncot, hiszen ez mindenkinek elismerést jelent, és ha valami tetszik, akkor dicsérjük meg nyugodtan. Díjat adni pedig szép gesztus.
Drága Olvasóim! Ezzel a bejegyzéssel egy új rovatot szeretnék megnyitni. Tisztában vagyok benne, hogy az utóbbi hónapban kevésbé kommunikáltam veletek. Mármint, értitek, megírtam az értékeléseket és kifújt és nekem is hiányzik valami kötetlenebb és lazább, ezért indítom el ezt a rovatot, ami minden hónap utolsó napján érkezik majd. Ebben elmondom, mi történt velem az adott hónapban. Tervek, remények, csalódások, ambíciók. És elmondom az olyan fontos dolgokat is, amikre egyébként nem szeretnék teljes bejegyzést áldozni.
Szeptember, egy vízválasztó hónap volt az életemben, mert nagyon-nagyon sok mindenbe belevágtam és sajnos vagy nem sajnos, jelenleg nem a könyvek töltik ki teljesen az életemet. Eléggé háttérbe szorult ez a hobbi az utóbbi időben, amit sajnálok, de nem bánom annyira, mert helyette egy másik szenvedélyemet űzöm. Lássuk a havi összegzést, aztán részletesebben is kifejtem, mi történt velem szeptemberben.
Szeptemberben olvasott könyvek:
* Lauren Morrill: Vakrandi a végzettel (értékelés ITT)
Sajnos csak ezt az egyet, egyszerűen nincs időm olvasni, de októberben már megpróbálom összeszedni magam.
Szeptemberben látott filmek:
* Tűzpróba (Vélemény, ha befejeztem a könyvet, már el kéne olvasni, több, mint egy hónapja ülök felette)
Szeptemberben nézett sorozatok:
* A kondom el van vetve (befejeztem)
* A fehér királyné (elkezdtem)
Szeptemberi beszerzések:
Beszerzés téren elég szűk hónapom volt, de nem bánom. Perpillanat nem erről szól minden.
Ami szeptemberben történt velem:
* Gimis lettem ✔
Eljött ez is, a tavalyi tanév majdhogynem legnagyobb kihívása a felvételi volt, aminek akadályait könnyedén vettem. A spanyol kéttan felvételi ranglistája szerint másodikként vettek fel, szóval no para, teljesen nyugodt voltam. Aztán eljött az augusztus vége, imádtam a gólyatábort, mindent, de mégis aggódtam, majd szeptember elsején beléptem a suliba és megtört a jég. Itt a helyem, ide tartozom, a tagozatomat pedig imádom. Imádom a rengeteg spanyolt és az egészet, abszolút pozitív része a szeptembernek.
* Korán kelek, nagyon korán... X
Az egyik oka, hogy nem haladok semmivel, minden időmet lefoglalja a suli, reggel fél 6-kor kelek, 06:23-kor már a buszon ülök és 16:00-kor hazaérek, aztán estig tanulok, extra angolra járok vagy valami ilyesmi és eltelt ismét egy nap. De nem panaszkodom, legalábbis próbálok ügyelni rá, hogy ne panaszkodjak, mert imádom azt a tevékenységet (Spanyol tanulás), ami elveszi minden időm, de na, miért nem áll 48 órából egy nap?
* Jelentkeztem cserediáknak ?
Big, big KÉRDŐJEL. Még semmit sem tudok biztosra, szeptember közepén adtam le a jelentkezésem az AFS-hez és azóta is gőzerővel írom a papírokat és a kötelező dokumentumokat, mert október végéig szeretném befejezni. November 21-22-én megyek egy kiválasztásra, ahol eldől minden. Nagyon kérlek titeket, hogy szorítsatok nekem, mert életem nagy álma válna valóra, ha sikerülne. Nem megyek bele a részletekbe, ha sikerül, akkor ti lesztek az elsők, akik egy hosszú bejegyzés keretein belül részletes infókat kapnak.
Szeptemberben a legtöbbet hallgatott zenék:
Valahogy motivál a cserediákprogramra. Meghallgatom és jön az elszántság meg az akarat. Imádom!
Bármit szeretnétek hozzáfűzni, kommentben és facebookon megtehetitek, illetve még néhány napig szavazhattok oldalt, hogy szeretnétek-e bejegyzést a tanulásról és külön a nyelvtanulásról. További szép napot és kitartást mindenkinek a sulihoz! Nektek hogy telt a szeptember? :)
Sziasztok! Ma hajnalban hazaértem és most szántam rá magam, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Nagyon jól éreztem magam/éreztük magunkat és nekem olyan rossz kedvem volt a hazajövetel miatt, hogy el sem lehet mondani. Maradtam volna Hollandiában örökké! A mai poszt egy kis úti beszámoló lesz néhány személyes sztorival és élménnyel megtűzdelve, na meg a képek sem maradhatnak el, bár az utazás során szorgalmasan rakosgattam őket a facebook oldalamra.
A Neszebár Travel utazási iroda buszos utazásával utaztunk. Augusztus 15.-én pontban éjfélkor indultunk el. Nagyon hosszú út várt ránk. Négy óránként megálltunk egy benzinkútnál enni valamit és hát a női wc-ért negyven ember verekedett, a sűrűbb órákban pedig a mi csoportunkon kívül is még legalább negyven hölgy akart bejutni. Már hajnalodott, mikor Németországba érkeztünk, ott megnéztünk egy várost is, Regensburgot. Nagyon szép, hangulatos városka, a hangulat megalapozásához tökéletesen megfelelt. Itt történt az első komplikáció, amin az út többi részében már csak nevettünk. Egy idős bácsi eltűnt Regensburgban, valahogy elkavarodott a csoportból. Az idegenvezetőnk két órán át kereste és már bevonták a német rendőrséget is. Nekünk csak el kellett indulnunk, hiszen oda kellett érnünk a szállásunkra, Kölnbe. Hat órával később jött a telefonhívás, hogy a bácsi felült egy vonatra Hegyeshalom felé és már onnan telefonált a gyerekeinek. Szóval, amíg az idegenvezető javában kereste a bácsit, ő már úton volt Hegyeshalomra. Őrület. Este tízkor érkeztünk meg a kölni szállásra a közjáték miatt és hulla fáradtan borultunk az ágyunkra. A lábunk brutálisan be volt dagadva a majd egy napos utazás miatt, szóval elkélt a pihenés.
Sziasztok, ez most egy kicsit közvetlenebb, beszélgetősebb bejegyzés lesz, ugyanis leírom a Könyvfesztiválos élményeimet. Reggel 9 körül indultunk el otthonról és 11 körül értünk Budapestre, a Millenárisra. Idő közben vagy háromszor körbementünk a városban, mert eltévedtünk.....a GPS-el.. Ez már komolyan művészet.. Szóval odaértünk, az utazásunk utolsó 10 percében már sms-ben irkáltam Annával (@VAnna), aki rögtön, mikor beértünk meg is talált. Anyáék odaadták a napi betevőmet és el is váltak útjaink, majd Annával elkezdtük feltérképezni a területet. Körbejártunk egy csomószor és ő volt a térképem, mert néhányszor célirányosan elindultunk (volna) valahová és én a másik irányba vettem a lendületet, ő meg csak így nézett rám, hogy "Öhm.. Kíra, az ellenkező oldal..". Be is szereztem néhány könyvet a KMK-nál, ahol akkora volt mindig a tömegnyomor, hogy át kellett magam verekedni az embereken néhány könyvért, de megérte. Kaptam KMK-s csokit, könyvjelzőt, karkötőt és nagyon kedvesek voltak az eladók is.
Olyan jó érzés volt azt a sok molyos névjegykártyát látni, többen is rám köszöntek csak úgy és erre ilyen "Wáhhháááá elleptük a világot" gondolataim támadtak, mert olyan király. Ezúton is üzenem Zeyna-nak, hogy nem volt gáz, hogy odajött, tök jó volt. Az egyik kijáratnál összefutottunk lollippivel, aki épp befelé sietett és benne is vagyunk a Könyvfeszt összefoglaló videójában Annával együtt.
Ki vagyok én? Kávé-, könyv- és állatrajongó, az újlatin nyelvek beteges megszállottja, spanyol kéttanos gimnazista, általában vidám, de könnyen feldühíthető és olyankor életveszélyes nőnemű egyed.
