A díjról
A kezdeményezés Németországból indult, amelyet bloggerek adják egymásnak. Leginkább azt szeretnék vele elérni, hogy az olvasók jobban megismerjék a bloggert, illetve megtudják azt is, hogy ő kiket olvas, és kiket ajánl olvasásra. Éppen ezért van egy marketing háttere is, hiszen a blogger tovább is adja a díjat, nemcsak megkapja.
A liebster szó jelentése egyébként kellemes, értékes, legkedvesebb, amely utal arra, hogy az odaítélő szívesen jár vissza az adott blogra, és éppen ezért is ajánlja. Fontos megemlíteni azt is, hogy a lánclevelekhez hasonló módon terjed, és a jelölés során nincsen semmilyen tartalmi megkötés. Nemcsak könyves, filmes blogok kaphatják meg, hanem ugyanúgy oda lehet ítélni egy kismama blognak, vagy akár egy gasztroblognak. A jelölésekkel is elárulja egy blogger magáról, hogy melyek azok a területek, amelyekről szívesen olvas. A Liebster Blog Award-ot egyébként nem kötelező továbbadni, de felesleges megszakítani a láncot, hiszen ez mindenkinek elismerést jelent, és ha valami tetszik, akkor dicsérjük meg nyugodtan. Díjat adni pedig szép gesztus.
- Írd meg, hogy kitől kaptad a díjat, linkeld be a posztodba a blogját!
- Írj 10 olyan dolgot magadról, ami nem köztudott!
- Válaszolj a jelölő személy által feltett kérdésekre!
- Nevezd meg az új jelölteket és tegyél fel tíz kérdést nekik!
- Értesítsd a blogokat arról, hogy díjat kaptak tőled!
10 dolog, amit nem tudtatok rólam
1) Kétféle énem van, mármint van a könyvmoly Kíra, aki kicsit kritikus, grafomán és állandóan olvasna, a másik pedig a hétköznapi Kíra, aki szeret bulizni és hangosan vihog a tömött buszon. Ez kicsit tudathasadásosan hangzik, de teljesen össze tudom egyeztetni a kettőt.
2) A legtöbb barátom egyáltalán nem könyvmoly. Többnyire nevetős, éljünk a mának típusú emberekkel veszem körül magam és ritka az eset (khmm.. Hédi), hogy valaki olyan skizo (könyvmoly és társaság lelke típus) lenne, mint én.
3) Szenvedélyem a spanyol nyelv és Dél-Amerika. Imádom! És mexikói férjet akarok, komolyan, ááá... *fangirling*
4) Szeretem az esőt és a hideget, vagyis igazából a hangulatát, mikor bent ülök egy forró kávéval és bámulom a kint zuhogó esőt.
5) A kedvenc ünnepem a karácsony és már hónapokkal előtte rá tudok hangolódni, ami egy vicc, ugyanis rengeteget várok és készülök arra a három napra.
6) Határozott véleményem, hogy én csak magamról vagyok képes előnyös képet készíteni, ha valaki más fényképez le, akkor általában a képet látva az az első gondolatom, hogy milyen ronda vagyok.
7) A ruhadarab, ami otthon állandóan rajtam van, az egy Tankcsapda póló, pedig kemény két számot hallhattam eddig a bandától, de a pólónak nagyon kényelmes az anyaga, így pont jó a tipikus vasárnap délutáni programomhoz, a kanapén fetrengéshez.
8) Ha választanom kéne, melyik országba jutok el még életemben, akkor Mexikó mellett döntenék. És ez az álom lehetséges, hogy hamarosan megvalósul a cserediákprogramnak köszönhetően. Már most szétizgulom az agyam a felvételin.
9) Gyerekkoromban A kis hableány volt a kedvenc Disney rajzfilmem és azóta is mindig megnézem, ha megy a tv-ben.
10) A szemem színe meghatározhatatlan, legalábbis szerintem, ugyanis főként zöld, de megtalálható benne a kék és a barna is.
Babó Buca kérdései
1. Miért kezdtél el blogolni?
Szerettem könyves blogokat olvasgatni és egy idő után már én is meg akartam osztani a véleményem a nagyvilággal. Ehhez a blog jelentette a legjobb platformot, így ide jutottam.
2. Mi inspirál a legjobban? Hogyan tudsz igazán feltöltődni?
A szombat esti kávém általában nagyon feltölt és azokban a pillanatokban már-már tökéletesnek látom a világot. Általában buszozás és zuhanyzás közben szerzem az ötleteket és akkor jön meg az ihlet. Igazából, szerintem nekem az inspirációhoz csak egy olyan hétköznapi tevékenység kell, mikor tudod, hogy X ideig azt fogod csinálni és közben nem kell mindenféle egyéb dolgon filóznod és aggódnod, akkor tudsz bármin gondolkodni.
3. Ki a kedvenc íród? Találkoztál már vele?
Külföldiek közül Simone Elkeles és Jennifer L. Armentrout. Sajnos velük még nem sikerült találkozni és nem is hiszem, hogy lesz alkalmam rá, de a reményt sosem engedjük el.
Magyarok közül pedig Zakály Viktória, Helena Silence és A. O. Esther is nagy kedvencem. Helenával és Vikivel már sikerült találkoznom a könyvfeszten egy dedikálás erejéig, remélem egyszer Eszterhez is lesz szerencsém.
4. Szoktál-e saját történeteken dolgozni?
Igen, bár e téren még van mit fejlődnöm, mert nem vagyok elég kitartó. Általában az szokott lenni, hogy kitalálok egy halvány keretsztorit, néhány jelenet megvan kristálytisztán meg a karakterek és egyszerűen nem merem elkezdeni, képtelen vagyok rá. Ezen még dolgozni kell. Nem tudom, ti szívesen olvasnátok-e tőlem valamit, ha végre leküzdeném a legnagyobb akadályom, saját magam, de azt hiszem, ha nyilvánosságra hoznék valamit, ti tudnátok meg először.
5. A könyv elolvasása után azonnal megírod a véleményeket, vagy vársz velük egy darabig?
Én rögtön, mikor még friss az élmény, talán ezért lehet néhány értékelésem elég csapongó, sosem halogatom, mert előfordul, hogy utána már nem igazán emlékszem a sztorira és akkor már nagyon rossz értékelést írni.
6. A családod, ismerőseid tudnak róla, hogy blogolsz?
Igen, de ezt nem igazán reklámozom, nem is titkolom, de nem írom a homlokomra. Tudják, de szerintem senki sem olvassa az ismerőseim közül.
7. Milyen gyorsan dolgozol fel egy könyvélményt?
A könyvtől függ, egy limonádét ne kell nagyon emésztgetni, de egy pszicho-thrillert annál inkább.
8. Szoktál könyvtári könyvet olvasni?
Ritkán, jobban szeretem a saját könyveket, mert ha tetszik egy könyvtári könyv, akkor később úgyis meg akarom majd venni.
9. Hogyan szerzed be a saját könyvtárad legújabb darabjait, órákon át tartó könyvesbolti séta, vagy gyors internetes rendelés?
Szeretek könyvesboltba járni, de a rendelés egyszerűbb, sőt, sok esetben olcsóbb is. A legtöbbször rendelek.
10. Mit gondolsz, egy év múlva mit fogsz csinálni?
Pont egy év múlva, remélhetőleg, épp nem leszek aktív ezen a blogon. Most mindenki a szája elé kap, de ha nem leszek itt aktív, akkor az azt jelenti, hogy épp cserediák vagyok, ami azt jelenti, hogy egy másik blogot naplószerűen vezetek, szóval nem tűnök el, csak átalakulok és az ottani könyvélményekről természetesen ide írok. Persze, ez egy távoli reménykép, de szorítsatok nekem és gondoljatok rám november végén.
Díjazottak
Kérdéseim
1) Voltak hullámvölgyeid, mikor abba akartad hagyni a blogolást?
2) Hogyan kezeled, ha negatív kritikát kapsz?
3) Gondolkodtál már azon, hogy te magad is írnál egy regényt? Miről szólna?
4) Ha két különböző könyvből boronálhatnál össze egy párost, akkor kit hoznál össze kivel?
5) Szoktál bejegyzésírás közben zenét hallgatni?
6) Nappal vagy éjjel tudsz könnyebben bejegyzést írni?
7) Mennyire és miben változtatta meg a blogolás a mindennapi életed?
8) Ha a főszerepet játszhatnál egy könyv filmváltozatában, akkor melyik könyvből és kit alakítanál?
9) Szoktál tömegközlekedésen/suliban/nyilvános helyen olvasni vagy csak otthon, a négy fal között?
10) (Ez a kérdés tetszett, úgyhogy én is felteszem) Mit gondolsz, egy év múlva mit fogsz csinálni?
Még egyszer köszönöm szépen a díjat és hamarosan érkezem a Holtodiglan bejegyzéssel vagy a tanulásossal, attól függ, melyik készül el hamarabb.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése