Feltankoltunk sok-sok csokival és cukorral, - amiken előtte persze minőségellenőrzést végeztünk (akár többször is) - kiraktunk az ablakba, néhány faragott tököt, egy csontvázat, és egy műanyag pókot, majd fejenként egy-egy nagy bögre tejszínhabos-fahéjas forró csoki mellett vártuk a látogatókat. És jöttek is, a szokásos szellem, - igen, egy fehér lepedő rajta két lyukkal - boszorkány, tündérkisasszony, Pókember mellett, hamarosan izgalmasabb figurákkal is jöttek: kedvenc történeteink karakterei! Bizony, ott volt Batman, aki GrumpyCatnek öltözött, Katniss egy sárga kanárinak, de a legzavarbaejtőbb mégis Hófehérke volt, aki egy piros alma jelmezben jelent meg az ajtónk előtt. Mikor személyes kedvenceink kopogtattak be, nem tudtunk ellenállni annak, hogy extra mennyiségű édességet adjunk nekik. Gyorsabban fogyott az édességünk, mint, ahogy számítottunk rá, így az utolsó négy vendégünknek már semmi sem jutott. Amiatt a sajnálatos következmény miatt - a szégyen mellett - csínytevésekben lesz részünk. Mind a négy édesség nélkül maradt karakter megfogadta, hogy a nektek készített Halloweeni Blog Rémálom hetünk bejegyzéseiben négy fajta emojikat, emotikonokat rejtenek el. Mivel nem tudjuk, hogy melyik bejegyzések esnek csíny áldozatává, kérlek, segítsetek nekünk meg találni, hogy az emojikból mennyit rejtettek el az utolsó négy vendégünk, és ha azt is kitaláljátok, hogy kik voltak, akkor kaptok édességet. Na jó, nem, mert az elfogyott, szóval mit szólnátok könyvhöz? Annak örülnétek? Mert van 12 db gazdátlan könyvünk.
Számoljátok össze a tök, zombi, szellem, denevér képecskéket a hét végén (tehát ne a napi számot, hanem a heti összeget írjátok be, hogy a csínytevők a héten mennyit rejtettek el) és írjátok be számukat a Rafflecopter dobozba, és találjátok ki az utolsó két napon, hogy kik voltak a csínytevők!
Eredeti cím: Red Riding HoodKiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 270
Ár: 2499 Ft
Stílus: fantasy, romantikus, vérfarkas
A faluban megkondul a harang egyszer, kétszer, háromszor valakit megöltek. Negyedszer is megszólal… A gyilkos a Farkas. Amikor még a falvak olyan kicsik voltak, hogy mindenki ismert mindenkit, egy kislány harcolt, hogy meglelje a maga útját. Valerie nem jó kislány. Amikor a helyi vérfarkas kiszemeli magának, Valerie-nek lehetetlen döntést kell hoznia. Senkihez sem fordulhat, miközben választhat a rákényszerített házasság, és a szökés között igaz szerelmével. Az apja a helyi iszákos, az anyja irányítani akarja, és a többi lány – ők gyorsan boszorkánynak kiáltják ki. Ki menti meg Valerie-t? Meg tudja menteni saját magát? A klasszikus gyermekmese lebilincselő újragondolásában nehéz lehet megtalálni a happy endet.
Mindig is vonzottak a mesefeldolgozások, talán azért, mert bár elmúltam tizennégy éves, még mindig nem bírok elszakadni a meséktől és történetektől, amiken lényegében felnőttem (Disney mánia forevör). Erre a rajongásra tökéletes megoldás egy mesefeldolgozás, mert sajna már a klasszikus mesék nem váltják ki belőlem ugyanazokat az érzéseket, mint tíz éve, mégis hiányoznak és ezek segítségével vissza tudok térni egy ismerős világba, de a karakterek kidolgozottabbak és a történet sem teljesen a megszokott. Ezt vártam A lány és a farkastól is és azt hiszem majdnem meg is kaptam teljesen, és annak ellenére, hogy voltak benne hibák egy nosztalgikus, izgalmas és érdekes történet volt, ami tökéletes az őszi-téli hónapokban,
"A jó kislányok nem állnak szóba vérfarkassal."
Kapunk egy Valerie-t, alias Piroska, egy nagymamát, alias Nagymama, egy Petert, aki nincs benne az eredeti mesében, de a neve ötletes utalás a Péter és a farkasra és van valaki, aki a farkas és akárki lehet. Nem, nem lövöm le a poént, hogy ki valójában a farkas, az biztos, hogy mire rájövünk, már mindenkit meggyanúsítottunk. Kicsit döcögősen indul a történet, de ha felvesszük a ritmust, akkor teljesen magával ragad. Ahogy olvasgattam az értékeléseket sokak nehezményezték a sok hasonlatot és néhol a túl nyakatekert megfogalmazást, de nekem kifejezetten tetszett, szerintem passzolt a könyv hangulatához és a történethez is.
"Valerie és Peter ugyan másképp táncoltak, és bár testük máshogyan mozgott, ugyanazt a táncot járták. A féltékenység tánca volt, egyidős az emberi fajjal."
A kis falut nagyon hatásosan és élethűen festette le az írónő, én el tudtam képzelni, hogy létezik és az aratást is magam előtt láttam. Tudjátok milyen, mikor egy könyvet olvasva látod a szemed előtt az egészet, érzed az illatokat és már-már ott vagy te is a helyszínen? Ez nálam ilyen volt. A világfelépítésbe és a történetvezetésbe nem tudok belekötni, viszont a szereplők hagynak egy kis kivetnivalót maguk után. Annyira egyiküket sem tudtam megkedvelni, nem voltak elég kidolgozottak, csak ott voltak. Nem értettem, mi ez a nagy szerelem Valerie és Peter között, nem értettem, miért kell ide szerelmi háromszög stb. stb. stb. És ami eléggé feltűnő volt: Csak én vettem észre, hogy ebben a faluban mindenki különc? Mármint le van írva, hogy xy elég különc volt, yx nem olyan volt, mint a többiek. A sokadik ilyen után ezt már muszáj volt megemlítenem. A romantikus szál és a szereplők kicsit gyengék lettek, ha azokat is sikerült volna olyan jól összehozni, mint a falut és a farkas legendát, akkor kedvenc is válhatott volna a könyvből, de így szerintem egyszer olvasós marad, főleg, hogy a vége teljesen kiakasztott, utálom, ha egy könyvet már-már függővég szerűen zárnak le, pedig önálló kötet.
A filmről:
Kevesebb benne a részlet és szerintem nem adja át annyira a falu hangulatát. A könyvhöz képest sokkal kevesebb a részlet, az aratás szinte teljesen kimarad belőle, ami nem baj, ha nem olvastuk a könyvet, de így rögtön feltűnt. Viszont a szerelmi szál és a karakterek engem jobban megfogtak a vásznon, mint a könyvben, bár nem igazán kedvelem Amanda Seyfriedet. A Henryt és Petert alakító színészek pedig remek választások voltak, szerintem jól hozták a karaktereket. A látványvilág pedig eléggé twilightosra sikeredett, nem tudom miért, de rögtön az a széria jutott eszembe már az első képkockákról.
Összességében szerintem akkor lenne a tökéletes az élmény, ha összegyúrták volna a filmet és a könyvet, mert a könyv világfelépítésével és a filmbeli karakterekkel és szerelmi szállal szerintem sokkal ütősebb sztorit lehetett volna összehozni.
Értékeljünk:
Könyvként: 4*
Filmként: 3,5*
Reméljük, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődéseteket, és hozzánk hasonlóan ti is elolvassátok, megnézitek majd ezeket a fantasztikus könyveket, témához illő filmeket. Négy halloweeni csínytevőnknek köszönhetően a héten olvasható bejegyzéseket ellepték a különböző "rémisztő" emojik, emotikonok. A ti dolgotok összeszámolni, hogy a különböző emotikonokból hány darab található összesen a blogbejegyzésekben. Ezen kívül, az utolsó két napon a négy csínytevő is elrejtőzik egy-egy blogbejegyzésben, ahol elárulják nektek, hogy milyen jeleket szórtak szét a blogokon. Nektek pedig ki kell találnotok, hogy melyik emojihoz, melyik csínytevő tartozik. Ahhoz, hogy esélyetek legyen megnyerni a 12 db felajánlott könyv egyikét, a fent említett feladatokon kívül, mint egy megköszönésképpen a kiadók felé, like-olnotok kell facebook oldalukat, továbbá a Prológus csapatának oldalát is. Sok sikert!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése